Wednesday, December 23, 2009

Más tanácsok és elvek (120)

2. Isteni erények

Az istenfélelem

120. Még ha az embernek minden dolga jól menne is; még ha, mint mondani szokás, csak száját kellene kinyitnia, hogy minden megkapjon, azért mégis csak jobb aggódnia, mintsem örömnek engednie át magát, mert ez utóbbiban több az alkalom, hogy elfelejti Istent s nagyobb a veszély, hogy megsérti Őt.

Thursday, December 17, 2009

Más tanácsok és elvek (112-119)

2. Az isteni erények
A remény


112. Ami megindítja és legyőzi Istent, az a sziklaszilárd remény. Azért is, hogy a lélek elérje a szeretetben való egyesülést, csupán csak az Istenbe vetett reménnyel kell haladnia, mert enélkül semmit sem ér el.
113. Az Istenbe vetett eleven remény olyan bátorságot ad a léleknek s oly magasra emeli az örök élet dolgaihoz, hogy ahhoz képest, amit ott remél, az egész világ olyannak tűnik fel előtte, - aminthogy valóban olyan is- mint amely teljesen száraz, fonnyadt, halott és értéktelen.
114. A remény által a lélek kivetkőzik e világ minden öltözeteiből és ruháiból s elveti azokat magától. Szíve semmihez sem tapad; nem kíván semmit abból, amije van vagy amije még lehet e világon; úgy él tovább csupán az örök élet reményébe öltözve.
115. Az eleven remény által Isten annyira a világ felé emeli az ember szívét s annyira kiszabadítja azt annak csapdáiból, hogy nemcsak nem képes őket érinteni és kívánni, hanem még csak nézni se tudja őket.
116. Keltsen magában őszinte vágyat az után, hogy Ő Szent Felsége adja meg önnek mindazt, ami még hiányzik az Ő tiszteletére és dicsőségére.
117. Viseltessél Isten iránt állandóan bizalommal; becsüld magadban és testvéreidben azt, amit Isten becsül, vagyis a szellemi kincseket.

118. Minél többet akar Isten adni, annál nagyobb vágyakat kelt, míg végre egészen kiüresülünk, hogy kincsekkel telíthessenek bennünket.
119. Annyira tetszik Istennek az a remény, amellyel a lélek folyton reá tekint anélkül, hogy másfelé fordítaná szemét, hogy -ami való igaz- annyit fog elérni, amennyit remél.

Más tanácsok és elvek (109-111)



109.Az a lélek, mely kinyilatkoztatásokra törekszik, legalábbis bocsánatos bűnt követ el. Aki neki ilyesmit parancsol vagy ebbeli eljárását helyesli, szintén vétkezik, bármilyen jószándék vezesse is. Mert ilyesmire semmi szükség nincs. Hiszen van természetes eszünk és van evangéliumi törvényünk, amelynek alapján mindig eligazodhatunk.
110.Az a lélek, amely Istentől kinyilatkoztatásokat vár, csökkenti magában a hithez való igazodás tökéletességét. Kaput nyit az ördögnek, aki majd orránál fogva vezeti ilyenekkel, mert hiszen ő ügyesen tudja a kinyilatkoztatásokat utánozni és jóknak feltüntetni.
111.A szenteknek bölcsességge az, hogy akaratukat erősen tudják Istenre irányítani s tökéletesen gyakorolják törvényét és az ő szent tanácsait.

Tuesday, December 15, 2009

Más tanácsok és elvek (106-108)



106.Aki a mi időnkben akarna Istentől valamit kérdezni vagy valami látomás és kinyilatkoztatás után áhítoznék, az megsértené Istent, éspedig azzal, hogy nem függeszti szemeit Krisztusra. Az Úristen ugyanis azt felehetné neki: “Íme, ez az én szerelmes Fiam, kiben nekem kedvem telik; őt hallgassátok és ne keressetek újfajta oktatásokat. Mert hiszen Én általa kimondottam és kinyilatkoztattam mindazt, amit csak tudni kívánhattok, s nektek adtam őt, hogy legyen testvéretek, mesteretek, társatok, váltságdíjatok és jutalmatok.”
107.Nekünk mindenben Krisztus és az Egyház tanításához kell igazodnunk s ezúton kell eloszlatnunk tudatlanságunkat és szellemi gyöngeségeinket. Ezen az úton mindenre találunk bőségesen orvosságot. Ami ezen felül van s ami ettől az eljárástól eltér, az nem csupán kíváncsiskodás, hanem nagy vakmerőség is.
108.Nem szabad a természetfeletti közlésből semmi olyant elhinnünk, ami nincs tökéletes összhangban Krisztusnak és az közegeinek tanításával.

Sunday, December 6, 2009

Más tanácsok és elvek (105)




105.Megrendítő dolog, aminek napjainkban tanúi vagyunk, hogy lépten nyomon akad lélek, amelyben bár sok, ha van benne négy fillér ára szemlélődés, mihelyt szavakat hall áhítatban merülésekor, azonnal Isten szavainak kereszteli. Mivel pedig szentül meg van arról győződve, hogy ez való tény, minduntalan így beszél: “Isten azt mondta nekem”, “Isten ezt felelte nekem”, pedig szó sincs róla; hanem ők maguk beszélnek így magukban s csupán a vágyuk hitegeti őket.

Friday, December 4, 2009

Más tanácsok és elvek (102-104)



102.A legnagyobb összeszedettség, amellyel a lélek bírhat, a hit, amelyben a Szentlélek világítja meg. Mert minél tisztább és ragyogóbb a lélek az eleven hit tökéletességében, annál több benne az Isten által beléje öntött szeretet és annál bővebben részesül természetfölötti megvilágosításokban és ajándékokban.
103.Egyike a legfelségesebb kegyelmeknek, amelyekben az Úristen a lelket, ha nem is állandóan, de mégis olykor-olykor részesíteni szokta, az, hogy egy bizonyos világos és magasztos értést és érzést ad neki Istenre vonatkozólag, melyből világos lesz előtte, mennyire lehetetlen Őt egyáltalában érteni és érezni.
104.Ha a lélek Isten felé haladtában valamelyik egyéni ízléséhez, felfogásához és érzéséhez ragaszkodik, annak ellenére, hogy mindez annyira silány dolog és oly messze áll Istentől: könnyen tévedésbe esik vagy fennakad; azért, mert nem marad meg a vak hitben, holott ez az ő igazi vezetője.

Thursday, December 3, 2009

Más tanácsok és elvek (99 - 101)



 99.Mivel egészen bizonyos, hogy ezen élet folyamán jobban megismerjük Isten abból, ami Ő nem, mint abból, ami: szükségképpen úgy kell a léleknek feléje haladnia, hogy maradéktalanul megtagadja a reá vonatkozó minden felfogásait, mind a természeteseket, mind a természetfölöttieket.
100.A természetfölötti dolgoknak minden fogalma és ismerete együttesen nem képes annyira felszítani Isten szeretetét, mint amennyire megteszi ezt a hitnek legkisebb ténye, melyet az ember mindezektől mentesen gyakorol.
101.Miként a természetes létrejövésben nem lehetséges az alanynak új alakot adni, amíg csak meg nem szüntetjük benne az ellenkező alakot, mely amazt akadályozza, éppen úgy, ameddig a lélek aláveti magát az érzéki és állati szellemnek, nem hatolhat beléje a tiszta szellemi szellem.

Sunday, November 29, 2009

Más tanácsok és elvek (96-98)


96.Az a lélek, mely a hit világosságaihoz és igazságaihoz ragaszkodva halad előre, biztosítva van a tévedés ellen. Mert hiszen rendesen sohasem téved más okból, mint azért, mert saját vágyaira, hajlamaira, következtetéseire és belátásaira támaszkodik; ilyenkor ugyanis vagy túllő a célon vagy innen marad s ennek következtében olyasmi felé hajlik, ami helytelenség.

97.A hitben haladó lélek jól meg van védve az ördöggel szemben, aki a leghatalmasabb és legravaszabb ellenfél. Szent Péter sem ismer erősebb védelmet a rossz szellem ellen, s azért mondja: “Erős hittel álljatok ellent neki.”

98.Hogy a lélek Istenhez eljusson és Ővele egyesüljön, inkább kell haladnia a nemértés, mint az értés útján és a teremtményekről való teljes megfeledkezésben, mert hiszen az ő változandóságukat és érthetőségüket el kell cserélnie a változhatatlansággal és megérthetetlenséggel, vagyis Istennel.

Saturday, November 28, 2009

Más tanácsok és elvek (90-95)


2.Az isteni erények

90.Mivel az isteni erényeknek az a céljuk, hogy elkülönítsék a lelket mindattól, ami kevesebb Istennél, következőleg az a feladatuk, hogy egyesítsék azt Istennel.

91.Ha csak nem halad valaki amúgy igazában ezen három erény gyakorlatának útján, lehetetlenség, hogy eljusson a tökéletes istenszeretet fokára.

A hit

92.Egyszerű hitben kell keresni Istent. Az a világosság, mely a külső dolgokban óv meg az eleséstől, pont ellenkező természetű az isteniekben, olyannyira, hogy jobb nem látni, mert akkor a lélek nagyobb biztonságban van.

93.A hit útja egészséges és biztos.

94.Ezen kell haladniok a lelkeknek, hogy előre jussanak az erényekben, lehunyva a szemet mindenre vonatkozólag, ami érzéki észlelés és világos, részletes megértés.

95.Ha a sugallatok Istentől valók, akkor mindig megegyeznek az isteni törvény és a hit szabályaival; ezen a tökéletes úton kell a léleknek mindig járnia, hogy Istenhez közeledjék.

Wednesday, November 25, 2009

Más tanácsok és elvek (88-89)


88. Részesülni Isten kincseiben és ajándékaiban, azt mindenki szívesen tenné, ellenben kivenni részét Isten Fiának kedvéért a szenvedésekből és fájdalmakból, arra kevesen hajlandók.

89. Nagyon kevéssé ismerik Jézus Krisztust azok, akik az Ő barátainak tartják magukat, mert hiszen azt látjuk, hogy vigasztalásokat keresnek benne, s nem keserűségeit akarják vele megosztani.

Monday, November 23, 2009

Más tanácsok és levek (86-87)


86.Szeresd a szenvedéseket és ne vedd őket semmibe, hogy kedvére légy Jegyesednek, aki érted nem habozott elviselni a halált.

87.Mit tud az, aki nem tud Krisztusért szenvedni? Ha már szenvedésekről van szó, jegyezzük meg, hogy minél nagyobbak és súlyosabbak, annál jobban jár az, aki őket viseli.

Friday, November 20, 2009

Más tanácsok és levek (83-85)



83.Ha odáig akarsz jutni, hogy a magadénak nevezhesd Krisztust, akkor sohase keresd Őt a kereszt nélkül.
84.Aki nem keresi Krisztus keresztjét, nem keresi Krisztus dicsőségét.
85.Igyekezzél a szenvedésben némileg hasonlóvá lenni ehhez a mi megalázott és keresztrefeszített nagy Istenünkhöz, mert ez az élet, ha nem szolgál utánzásra, semmit sem ér.

Thursday, November 19, 2009

Szent János és az Inkvizíció, és ördögűzés

Egy előzetes megjegyzés: Anélkül, hogy „szentté akarnám avatni az Inkvizíció intézményét”, azt kell mondanom túl egyoldalú és így túlságosan is negatív az a kép, amit festeni szoktak erről a hivatalról. Természetesen, mint minden emberi műben így itt is voltak hibák, súlyos hibák. Ez azonban nem vezethet el bennünket oda, hogy egészen feketének ábrázoljuk és azt mondjuk: teljesen rossz. Az Inkvizíció sok-sok becsületes, a keresztény hit tisztaságáért őszintén küzdő embert ott tudhatott a sorai között. S nagyon sokakat őrzött meg, vezetett vissza az igazi krisztusi hithez... de - itt és most - nem az én feladatom, hogy védelmembe vegyem ezt az intézményt, történetéről, működéséről objektívebb képet rajzoljak. János atyánk Inkvizícióval való kapcsolatáról - több helyen is lehet olvasni. Például Crisogono de Jesús, Vida de San Juan de la Cruz, BAC, Madrid 1997, 122-128. oldalain. Mely mű - már a 13 spanyol kiadása jelent meg - a szakértők véleménye szerint a jelenleg is legjobbnak számító életrajz a misztikus doktorról.

„Az Inkvizíció szolgálatában is tevékenykedő szerzetespap, aki komoly, időt igénylő odafigyeléssel vizsgálta ki a rábízott ügyeket.” Mit is jelentett konkrétabban ez a kapcsolat? Keresztes Szent János atya 1571 áprilisában lesz az Alcalá de Henaresben, a híres egyetemi városban, megalapított tanulmányi ház első rektora. Innen hívja el Avilába, a Megtestesülés kolostorba Szent Terézia anyánk - ahol ő ekkor priomő - gyóntatónak. 1572 tavaszán érkezik meg a Terézi Reform szülővárosába. Egészen 1577-ig itt marad, ellátva a nővérek lelkivezetését, valamint az egyre nagyobb számú, ilyen kérdésekben segítségét kérő avilai híveket. Eközben sok egyéb ügyben kell utaznia, úgy mint például 1572-benMedinába, ahol a Sarutlanok belső, rendi dolgaiban kell rendet tennie, majd 1574-ben amikor elkíséri Szent Teréziát a segoviai kolostor alapítására. 1576-ban a Sarus-Sarutlan ellentét fokuszpontjába kerül és egyik rendtársával együtt (Germán de San Matías) Medinába viszik a sarusok, ahonnan néhány nap elteltével, a nuncius beavatkozása menti ki őket. 1577-ben aztán ismét fellángol az ellentét s ennek már az ismert - szentet faragó - kilenc hónapos toledói börtön lesz a következménye.

Ez röviden János atyánk avilai éveinek története.

Avilába megérkezve először a városfal közelében épült sarus kolostorban kap szállást, onnan jár le a Megtestesülés nővéreihez. Később a nővérek kolostora mellett épül egy kis házacska, és itt lakik majdegészen 1577-ig. Áldásos tevékenysége hamar gyümölcsöket terem és hírnevet szerez a kis szerzetesnek városszerte.

Nem sokkal megérkezése után híre megy hogy az ágostonos nővérek kolostorában - Nuestra Senora de la Gracia, a Kegyelemről nevezett Miasszonyunk - ahol Szent Terézia anyánk fiatal lányként internátusi éveit töltötte, van egy csodaszámba menő fiatal szerzetesnő. Öt évesen lépett be a kolostorba. mint ahogy az szokás volt e korban, hogy a nővérek neveljék fel. Az a hír járja róla, hogy csodálatosan tudja magyarázni a Szentírást, pedig soha nem tanulta. Társnői meghökkentek e jelenség láttán. Nagyon sok ember jön, hogy lássa, és hallja a nővért. Az elöljárók elkezdenek aggódni az eset miatt. Szükségesnek érzik, hogy kivizsgálják az esetet, hogy megvizsgálják a lelket. S a kicsiny ágostonos kolostorbeszélő szobájában egyre-másra érkeznek a híres teológusok a Salamanca-i Egyetemről: Mancio de Corpus Cristi, Bartolomé de Medina, Juan de Guevara, maga Fray Luis de León mester...

Nem ismerjük pontosan a véleményüket, de úgy tűnik, hogy valamennyien pozitívan nyilatkoznak a nővérben működő lélekről, s beléöntött kegyelemnek mondják a csodás ismeret okát. A kolostor elöljárói azonban még nem nyugodtak meg, végül kérik János atyánk véleményét is. Ő ellenáll a kérésnek. Beavatkozik ekkor a kérdésbe az ágostonos szerzetesek Generálisa is, aki átutazik Avilán, s maga Szent Terézia anyánk is közbelép, s elérik, hogy a Megtestesülés gyóntatója döntsön: felmegy az ágostonos kolostorba, hogy a kérdéses nővérrel beszéljen. Előtte azonban intézkedéseket tesz az avilai Inkvizíció felé. Az inkvizítorok elé tárja az ügyet, és kéri az engedélyüket, felhatalmazásukat, hogy a kérdéssel foglalkozhasson. S csak akkor mikor felhatalmazzák az inkvizítorok, vállalja magára a nővér ügyét. Nem egyedül megy fel az ágostonos kolostorba János atya, hanem a kor szokása szerint mindig egy társat visz magával. Van úgy, hogy az Apostolokról nev. Ferenc testvér van vele, aki az avilai Kármel portása volt, vagy más alkalommal Gabriel Bautista testvér, Pedro de la Purificación atya. Egy órát tölt a gyóntatószékben a nővérrel, miközben az elöljárók, az ágostonos generális várakoznak az eredményre. Mikor kijön, ezt mondja nekik: „ Uraim, ez a nővér (ördögtől) megszállott.” A generális kéri, hogy vállalja el az ördögűzés szertartását, és ennek érdekében megad neki minden szükséges engedélyt, és felhatalmazást a házra vonatkozóan. S János atya neki lát a feladat elvégzésének.

Egy nagyon hosszú és sok nehézséggel járó folyamat lesz. Hónapokon keresztül jár fel az ágostonos kolostorba heti egy-két alkalommal. Misét mond a nővéreknek, s még a szentmise előtt vagy utána találkozik a megszállott nővérrel. Az első ördögűzések alkalmával kiderül, megvallja azt a szerencsétlen, hogy átadta magát az ördögnek, saját vérével aláírva neki egy papírlapot. Azt ígérte neki az ördög, hogy mindenki őt fogja csodálni, még a föld legnagyobb bölcsei is. Anélkül, hogy részletesen leírnánk ezen találkozásokat, annak embert próbáló körülményeit csak annyit említek, hogy az őt elkísérő társa is el akart menekülni, s csak János atya szavai tartották vissza aki azt kiáltotta oda neki, hogy ne féljen, mivelhogy felszentelt pap. Az egyik alkalommal Keresztes Szent János ráparancsol a nővérre, hogy fordítsa le neki a következő latin mondatot János evangéliumából: Verbum caro factum est et habitavim in nobis. S kapja is a választ azonnal: „Az Isten Fia emberré lett és közöttetek élt.” „Hazudsz! - kiált rá szentünk - a szavak nem azt mondják, hogy közöttetek, hanem, hogy közöttünk”. „Úgy van az mégis, ahogy mondom - vágja vissza a szerzetesnő - mert nem lett emberré, hogy közöttünk éljen, hanem hogy veletek éljen.” Nincs kétség, Lucifer az, aki beszél a nővér szájával. Ezt a látványosabb részét az ördögűzésnek kíséri a meggyőzésnek, tanításnak szelíd szava, ahol a hit igazságaiba vezeti be és győzi meg a fiatal nővért, aki bár csodás módon érti és magyarázza a szentírást az erkölcsi dolgokban, és a biblia lelkületének megélésében nagy hiányosságokat mutat. Oly fokú a megszállottság, hogy a „nővér” sír azért, mert vannak olyanok, akik szeretik Istent. A sátán természetesen sok mindent megpróbál, hogy megakadályozza a szabadítást. Fizikai bántalmazásokkal is próbálkozik János atyánkkal szemben, igyekszik lejáratni őt erkölcsileg, ... de minden hiába, a kis szent nem enged.

A hónapokig tartó eljárás - ördögűzés - eredménye az lesz, hogy a nővér, Mária de Olivares megszabadul az ördög befolyása alól. Mivel Keresztes Szent János az Inkvizíció tudtával és engedélyével lépett be ebbe az ügybe, annak befejezése után jelentést kellett írnia az egész eljárásról. S ennek megfelelően írta meg jelentését mindarról, ami történt. Ezt hozzáfűzték a nővér ügyének aktáihoz. 1574. október. 20-án Gabriel Pinelo, az Ágostonos Rend provinciálisa átadta mindezt az illetékes Valladolidi Inkvizíciónak. Valladolidból átküldik az ügyet a „Madridi Legfelsőbb Inkvizícióra”, ahol ezt a levelet írják 1574. október 23-án a Valladolid-i Inkvizíciónak: „miután megkaptuk mindezt, hivassátok be a Szent Officium elé Keresztes János testvért, sarutlan kármelitát, s hallgassátok meg jelentéséről, melyet beküldött vagy adott az Inkvizícióra.“ Engedelmeskedve a parancsnak Keresztes Szent János megjelenik Valladolidban. Ugyancsak ide hívják a nővért Maria de Olivarest is. Akit az Inkvizíció parancsára egy kolostor fogad be falai közé ideiglenesen. Itt hallgatja, vizsgálja meg őt a valladolidi Inkvizíció egy tagja a szokásos előírások szerint. Ezen találkozás után megy át a nővér a Szent Officium börtönébe. Itt azonban megbetegszik. 1575január27-én megvizsgálja egy orvos (Sanpedro). A nővér lázas, szívpanaszai vannak, dagadt a fél arca. Az orvos javaslata: át kell vinni egy másik házba, ahol megkaphatja a megfelelő, gondos ápolást, ellátást. A Legfelsőbb Inkvizíció az orvos jelentése alapján meghozza döntését: „vigyék át Rendjének egy kolostorába, ahol gondoskodjanak róla, a ház legyen Valladolidban.

1575 augusztusában, fél évvel ezután, az összes papír vissz
atér Madridból Valladolidba, azzal, hogy vizsgálják ki nem követett-e el a nővér hittagadást, aposztáziát, mert - ahogy a dokumentum mondja - „úgy tűnik, hogy ilyesmi nem történt“. A pontot az ügy végére a nővér halála teszi oda, az 1575-ös év végén, az 1576-os év elején. A valladolidi Megváltóról nevezett Templomban temették el, mely önmagában is bizonyíték arról mi volt végül róla az Egyház véleménye; végül mégis az Egyház leányaként halt meg, Szent Terézia anyánk önmagáról mondott utolsó szavait felidézve.
Nem volt Keresztes Szent János az inkvizícióval együttműködő tevékenységének halálos áldozata.

Természetesen nem csak ez az egy eset ismeretes, amit fent ismertettünk, hanem sok másik, de a fenti megállapítás mindegyikre igaz. Fontos, hogy egy másik esetre is kitérjünk legalábbis megemlítsük, bizonyítva azt János atyánk nem látott mindig, minden bokorban ördögöket. Sokkal szabadabb, mértékletesebb, szolidabb volt véleményében, mint korának sok teológusa vagy éppen első életrajzíróinál, akiknek felfogása ott tükröződik műveikben.
Az eset Medina del Campoban történik, ahol a hírek szerint található egy sarutlan kármelita nővér (Isabel de San Jerónimo), a Terézia anyánk által alapított kolostorban, aki valami furcsa betegségben szenved. Senki nem érti mi a baja. A környezete végül eljut oda, hogy a rossz léleknek tulajdonítja mindezt és kimondja róla: megszállott. Ebben a szellemben ír Inés de Jesús a kolostor priornője Szent Terézia anyánknak, aki ekkor az avilai Megtestesülés kolostor priornője, ahogy azt már az előzőekben is láttuk. Válaszképpen Terézia egy levél kíséretében elküldi Keresztes Szent Jánost. Ezt írja Terézia anyánk: „Leányom! Nagy részvétet kelt bennem az a betegség, melyben Szent Jeromosról nevezett Izabella nővér szenved. Itt küldöm Önöknek a Szentet, Keresztes János atyát, akinek az Úristen megadta azt a kegyelmet, hogy ki tudja űzni a rossz szellemeket a megszállottakból. Éppen most végzett egy ördögűzést itt Avilában, s egy személyből három légió rossz szellemet kergetett ki. Mindegyiknek megparancsolta Isten nevében, hogy mondja meg nevét, s mindannyian pontosan engedelmeskedtek.” Mikor János atyánk megérkezik Medinába, csupán csak látva a nővért már meg is hozza véleményét: nincs szó ördögi megszállottságról. Meggyóntatja a nővért, olvas neki az evangéliumokból, s azzal fejezi be, a nővérekhez fordulva: ebben a nővérben nincsenek ördögök, hanem az ítélőképesség hiánya. Azaz az elmebetegség (neuraszténia) jelei mutatkoznak rajta. (Ez a nővér 1582 november 23-án halt meg a Medinai kolostorban.)

Tovább lehetne még elemezni a különböző eseteket, tapasztalatokat, mi most azonban itt lezárjuk s befejezésül még egyetlen tény, mely János atyánk az Inkvizícióval való további kapcsolatát rajzolja elénk. Mikor 1614-18-ban elkezdődött boldoggá avatási eljárásának rendes folyamata és annak apostoli eljárásnak nevezett szakasza 1627-28-ban, Hoces inkvizítor a következőt tartalmazó levelet küldte az Inkvizíció Legfelsőbb Hivatalába Madridba: „Ezzel (a levéllel) elküldök a tisztelendő Főinkvizítor úrnak egy könyvet, amelyet az alumbradoszok úgy hívnak, hogy „A Sötét éjszaka”, néhány pontokba szedett gondolattal, melyekből látható, hogy ez az amelyből azt a tanítást veszik, amelyet gyakorolnak.“ Egy nagyon finoman, mondanánk intelligensen - alattomosan - megfogalmazott vád, „halálos támadás”: Keresztes Szent János könyve, akkor legveszélyesebb eretnekségnek kikiáltott mozgalmának vezérkönyvévé van nyilvánítva.

Befejezésül elég csak annyit mondanunk: Keresztes János saruan kármelitát az Egyház 1675-ben boldoggá avatta, majd 1726-ban szentté és végül az Egyház doktorává 1926-ban. Ma is az egyik legolvasottabb lelki író.


(Forrás: Kármel újság, 2003/6)


Wednesday, November 18, 2009

Más tanácsok és elvek (80-81)

81. Legyen elég neked a keresztrefeszített Krisztus, ővele fáradj és pihenj, s ő nélküle se ne fáradj, se ne pihenj. Ezért semmisülj meg minden külső dolgok és belső ragaszkodások terén.

82. Aki bármi kevésre tartja magát, az sem nem gyakorol önmegtagadást, sem nem követi Krisztust.

Monday, November 16, 2009

Más tanácsok és elvek (79-80)


79.Teendőidben sohase válassz példaképül embert, ha még akkora szent volna is, mert az ördög szemeid elé fogja állítani az ő tökéletlenségeit. Utánozd Jézus Krisztust, aki a legfelsőbb fokban tökéletes és a legfelső fokban szent, s akkor sohasem fogsz tévedni.

80.Aki Krisztussal külsőleg és belsőleg keresztre van feszítve, az ebben az életben lelki kielégültséggel fog eltelni, s türelemben fogja bírni lelkét.

Tuesday, November 10, 2009

Más tanácsok és elvek (78)


1.Krisztus követése


Bármilyen élvezet kínálkoznék is érzékeid számára, hacsak nem szolgál Isten nagyobb dicsőségére, utasítsd el s maradj tőle ment szeretetből Jézus Krisztus iránt, akinek ebben az életben nem volt más öröme s nem is kívánt egyebet, mint megtenni mennyei Atya akaratát. Ezt nevezte táplálékának és ételének.


Saturday, November 7, 2009

Más tanácsok és elvek (76-77)


1.Krisztus követése

76.Haladásról csupán akkor lehet szó, ha utánozzuk Krisztust, aki az út, az igazság, az élet és a kapu, melyen át kell menni mindenkinek, aki üdvözülni akar. Éppen ezért én nem tartanám jónak az olyan lelkületet, mely szereti a lelki édességeket és mindent, ami könnyű, ellenben fázik attól, hogy Krisztust utánozza.

77.Igyekezzél tehát arra, hogy legelső gondod legyen izzó vággyal és szeretettel utánozni Krisztust minden cselekedetedben. Tanulmányozd tehát, miképpen éred el, hogy mindegyik esetben pontosan úgy viselkedjél, amint tette maga az Úr.


Friday, November 6, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (75)


Ha meg akarod találni lelked békességét és örömét s amúgy igazában akarsz szolgálni Istennek, ne elégedjél meg azzal, hogy egyszer már mindent elhagytál, mert hiszen könnyen lehetséges, hogy újra meg vagy rakva bilincsekkel, jobban, mint annakelőtte. Hagyd el tehát ezeket a többi dolgokat is, melyek megmaradtak neked és szorítkozzál arra az egyetlenegyre, mely minden egyebet magába foglal, tudniillik a szent magányra, mely imával és lelki olvasmánnyal párosul. Maradj állhatatosan benne, megfeledkezve minden egyébről. Mert hacsak nem kötelességed velük foglalkozni, kedvesebb dolgot cselekszel Isten előtt, mikor önmagadat őrzöd és tökéletesíted, mint ha valamennyit megszereznéd. Hiszen “mit használ az embernek, ha megnyeri az egész világot, lelkének pedig kárát vallja”.

Wednesday, November 4, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (74)


Ha azt akarod, hogy lelkedben megszülessék az áhítat, növekedjék Isten szeretete és az isteni dolgokhoz való kedv, akkor tisztítsd meg lelkedet minden vágytól, minden ragaszkodástól és törekvéstől, úgyhogy semmivel se törődjél. Mert amiként a beteg, mihelyt kiveti magából a rossz nedvet, azonnal érez valamelyes egészséget és megjön az étvágya, akképpen te is meggyógyulsz Istenben, ha a mondottak terén kezeled magadat, míg ellenben e nélkül, akármennyit tégy is, nem fogsz előrehaladni.

Saturday, October 31, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (72-73)


72.Ne örvendezz hivalkodva, mert nem tudod hány bűnt követtél el, s hogy miképpen van veled az Úristen, hanem bizakodva félj.

73.Tekintve, hogy az ítélet órájában sajnálni fogod, miért nem használtad ezt az időt Isten szolgálatára, vajon mért nem rendezed és használod fel most úgy, hogy tetted volna.

Friday, October 30, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (70-71)


70.Hogyan mersz annyira félelem nélkül örülni, tekintve, hogy meg kell majd jelenned Isten előtt és számot kell adnod minden legcsekélyebb szavadról és gondolatodról?

71.Fontold meg, hogy sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak, s ha te nem viselsz magadra gondot, akkor sokkal bizonyosabb a kárhozatod, mint az üdvösséged, tekintve, hogy az örök élet útja annyira szűk.

Thursday, October 29, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (66-69)


66.Engedd át magadat a nyugalomnak azáltal, hogy elveted magadtól a gondokat s nem törődsz semmivel, bármi történjék is, s akkor Istennek az Ő kedve szerint fogsz szolgálni, s örvendeni fogsz Őbenne.

67.Fontold meg, hogy Isten csupán a békés és önzetlen lélekben uralkodik.

68.Még ha sokat dolgozol is, ha nem tanulsz meg lemondani önakaratodról és magadat alávetni, teljesen megfeledkezni önmagadról és érdekedről, nem fogsz haladni a tökéletességben.

69.Mit használ, ha Istennek odaadsz egy dolgot, amikor Ő egy másikat kér tőled? Fontold meg, hogy mit kíván Isten, s tedd meg, mert ilymódon jobban kielégíted a szívedet, mint ha azt teszed, amire hajlamos vagy.

Wednesday, October 28, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (63-65)

63.Örömödben és vidámságodban fordulj azonnal Istenhez félelemmel és őszintén s nem fogsz tévedésbe esni, sem pedig a hiúság nem fog téged elkapatni.

64.Fogadd Istent jegyesedül és barátodul s járj vele mindig vele együtt, akkor nem fogsz vétkezni, tudni fogsz szeretni, a szükséges dolgok meg mind előnyösen fognak számodra végződni.

65.Fáradság nélkül fogsz az emberek felé kerekedni, a dolgok pedig neked fognak szolgálni, mihelyt megfeledkezel róluk és önmagadról.




Sunday, October 25, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (59-62)


59.Nem tud az ember helyesen örülni és szomorkodni, mert nem érti a távolságokat a jó és a rossz között.

60.Vigyázz, ne szomorodj el könnyen a világi bajok miatt, mert nem tudod, hogy milyen jó származik belőlük Isten örök ítéletei alapján az igazak örök boldogságának emelésére.

61.Ne örülj az ideigvaló előnyöknek, mert nem tudod biztosan, vajon örök üdvösségedet mozdítják-e elő.

62.Ha bánat ér, fordulj azonnal bizalommal Istenhez, Ő megerősít, megvilágosít és megoktat téged.

Monday, October 19, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (57-58)


57.Vigyázz, ne avatkozzál idegen dolgokba. Még a múltakat se forgasd emlékezetedben. Mert ki tudja, hátha te sem tudod majd elvégezni feladott dolgodat.

58.Ne gondold, hogy nem kedves Isten előtt valaki, akiben nem látod ragyogni azokat az erényeket, melyekre te gondolsz; hátha olyasmi miatt kedves előtte, amire te nem gondolsz.

Friday, October 16, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (55-56)


55.Ne gondold, hogy azáltal tetszel Istennek, ha sokat dolgozol; nem, hanem azáltal, hogy jó szándékkal teszed, mitsem tulajdonítasz magadnak s nem vezetnek emberi tekintetek.

56.Legvégül szereteted foka alapján ítélnek meg. Tanulj meg szeretni úgy, amint Isten akarja, hogy szeressük s úgy, amennyire tőled telik.

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (53-54)


53.Nem Isten akarata az, hogy a lélek bármi miatt aggódjék, sem az, hogy nyögjön a szenvedések súlya alatt, mert ha az életnek kedvezőtlen körülményei között szenved, annak az ő erényeinek gyönge volta. A tökéletes embernek lelke élvezi azt, ami szenvedés a tökéletlenre nézve.

54.Az élet útja igen kevés zavargás és alkudozás között vezet, s nagyobb szükség van benne az önakarat fékezésére, mint a sok tudásra. Minél kevesebbet vesz valaki rajta igénybe a dolgokból és élvezetekből, annál jobban halad rajta.