Wednesday, September 30, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (43-45)


43.Te, Uram, örömmel és szeretettel fordulsz vissza, hogy felemeld azt, aki Téged megsértett, én pedig ne forduljak vissza, hogy felemeljem és megbecsüljem azt, aki engem búsít?

44.Ó, hatalmas Úristen, ha a Te igazságod birodalmának egyetlen szikrája annyit tesz egy halandó fejedelemben, aki kormányozza és vezeti a népeket: mit nem fog tenni a Te mindenható igazságod az igazzal és a bűnössel szemben?

45.Ha megtisztítanád lelkedet az idegen birtoklástól és vágyaktól, lélekben értenéd meg a dolgokat; ha pedig elfojtanád az ezekre irányuló vágyakat, akkor amúgy igazában élveznéd őket, amennyiben megértenéd bennük azt, ami bizonyos.

Tuesday, September 29, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (39-42)


39.Vigyázz, mert a tested gyönge s mert ennek a világnak semmiféle dolga sem tud szellemednek erőt és vigasztalást nyújtani. Ami ugyanis e világtól származik, az világ; s ami a testtől származik, az test, ellenben a jó szellem Isten szellemétől származik. Ő pedig nem közli magát sem a világ, sem a test révén.

40.Hányd-vesd meg a dolgot értelmeddel, s kövesd, amit ez ajánl neked az Istenhez vezető utat illetőleg, s több hasznod lesz Isten előtt ebből, mint valamennyi egyéb jócselekedetedből, melyet ezen megfontolás nélkül végzesz s mindazon lelki örömökből, amelyekre vágyódol.

41.Boldog az az ember, aki mellőzve egyéni ízlését és hajlamát, a józan ész és az igazságosság szempontjából mérlegeli teendőit.

42.Aki ésszerűen cselekszik, olyan, mint az az ember, aki tartalmas ételt eszik; míg ellenben, aki akaratának vágyai után indul, olyan, mint aki erőtlen gyümölccsel táplálkozik.



Thursday, September 24, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (37-38)


37.Hiába iparkodol, nem mész be a szellemnek élvezetébe és örömébe, hacsak nem gyakorolod a lemondást mindarról, amit szeretnél.

38.Gondold meg, hogy a legpompásabb virág a leggyorsabban hervad és elveszíti illatát; éppen azért ne akarj te az örömnek szellemében haladni, mert nem leszel állhatatos. Válassz magad számára erős és semmihez sem tapadó lelkületet s akkor bőségben találsz majd édességet és békét, mert a zamatos és tartós gyümölcsöt hideg és száraz földön szedik.

Wednesday, September 23, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (33-36)


33.Nem érezhetőnek adjuk azt, ami nem érez; az érzékelhetőnek az érzékeket; Isten szellemének gondolatainkat.

34.Jegyezd meg, hogy őrangyalod nem mindig indítja érzéki vágyadat a teendő felé, hanem csak az értelmedet világosítja meg mindig; éppen ezért, mikor erénygyakorlatról van szó, ne várd, hogy kedved támadjon hozzá, mert elég neked az értelem és a belátás.

35.Az érzéki vágy, ha egyszer másra irányul, nem engedi, hogy az angyal megmozgassa.

"Kiszáradt a szellemem, mert elfelejtett Benned kielégülni."

36.Amire törekszel s amit a leginkább óhajtasz, azt nem fogod elérni ezen eljárási móddal, sem a magas szemlélődés által, hanem csakis úgy, ha alázatos vagy és szíved mélyéből átadod magadat.

Sunday, September 20, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (32)


32. Az embernek egyetlen gondolata többet ér, mint az egész világ, s éppen azért csupán az Úristen méltó tárgya annak.

Friday, September 18, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (29-31)

29.Az alkalom elmulasztása olyan, mint a madárnak kézből való eleresztése: nem lehet újra megfogni.


30.Nem ismertelek Téged, én jó Uram, mert még mindig akartam dolgokat tudni s nekik örülni.


31.Változzék meg minden, Uram, Istenem, bánom is én, feltéve, hogy Benned maradunk.

Thursday, September 17, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (26-28)



26.A tiszta szellem nem keveredik idegen odafigyelésekkel és emberi tekintetekbe, hanem elzárkózva minden formaiságtól, bensőleg, édes nyugalomban érintkezik Istennel, mert istenismerete isteni hallgatásban folyik le.


27.Az Istenbe szerelmes lélek szelíd, nyájas, alázatos és türelmes.


28.A kemény lélek önszeretetébe keményedik bele. Ha Te, ó jóságos Jézus, a Te szereteteddel nem nyájasítod meg a lelket, mindig megmarad természetes keménységében.


Wednesday, September 16, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei - Ima

Az Istenbe szerelmes lélek imája

Uram, Istenem, én szerelmem, ha még mindig emlékezetedbe tartod bűneimet, s azért nem teszed meg azt, amire folyton kérlek, legyen meg rájuk vonatkozólag a Te akaratod, mert ez az, amit leginkább óhajtok. Gyakorold jóságodat és irgalmadat, s ebben fognak Téged megismerni. Ha pedig jócselekedeteimre vársz, hogy azok révén hallgathasd meg imámat, akkor add meg nekem őket, végezd őket Te énbennem. Ugyancsak add meg a szenvedéseket is, melyeket velem akarsz viseltetni, s legyen úgy. Ha pedig nem vársz tőlem jócselekedeteket, akkor ugyan mit vársz, kegyelmes, jó Uram? Miért késlekedsz? Mert végre is, ha kegyelem és irgalom lesz belőle, amint azt a Te Fiadban kérem, fogadd el az én filléremet, tekintve, hogy úgyis azt akarod, s add meg nekem ezt a kincset, hiszen amúgy is meg akarod adni!

Vajon ki tudna megszabadulni azoktól az alacsony módszerektől és kifejezésektől, ha csak Te nem emeled ki őt tiszta szeretetben Önmagadhoz, én Istenem?

Hogyan emelkedjek Hozzád az alacsonyságban született és nevelődött ember, hacsak Te nem emeled őt fel, Uram, azzal a kézzel, mellyel teremtetted?

Nem veszed el tőlem többé, én Istenem, amit már egyszer nekem ajándékoztál a Te egyszülött Fiadban, Jézus Krisztusban, akiben megadtál nekem mindent, amit kívánok. Ezért szeretném, hogy ne késlekedjél, mikor én reménykedem.

Miért halogatod a dolgot s miért várakozol, holott azonnal is szeretheted Istent a te szívedben?

Enyémek az egek és enyém a föld; enyémek az emberek, enyémek az igazak s enyémek a bűnösök; enyémek az angyalok s enyém az Istenanya is; minden az enyém, még maga az Úristen is! Ő az én számomra van, mert hiszen Krisztus az enyém s egészen az én számomra van. Akkor tehát mit kérsz és mit keressz, én lelkem? Mindez a tiéd és minden a te számodra van.

Ne elégedj meg kevesebbel és ne feledkezzél a morzsákon, melyek a te Atyádnak asztaláról hullnak; bontakozz ki és dicsekedjél a te dicsőségedben; rejtőzzél beléje, élvezd s el fogod nyerni szívednek kérelmeit.

Tuesday, September 15, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (24-25)


24.A légy, mely mézre száll, akadályozza repülését; a lélek pedig, mely a lelki örömökhöz ragaszkodik, korlátozza szabadságát és szemlélődését.


25.Ne tartózkodjál a teremtmények jelenlétében, ha lelkedben tisztán és hamisítatlanul akarod szemlélni Isten arculatát. Ürítsd ki azokat lelkedből s fordítsd el ezt tőlük, s akkor isteni fényben fogsz haladni, mert Isten nem hasonló hozzájuk.

Saturday, September 12, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (21-23)



21.A tiszta és teljesen Istenért végzett jócselekedet cselekvőjének tiszta keblében tökéletes uralmat biztosít.


22.Kétszeresen vesződik a madár, miután rászállt a lépre, tudniillik, hogy elszabaduljon és megtisztítsa magát tőle. Kétszeresen fárad az, aki kielégíti érzéki vágyát, amennyiben el kell tőle szakadnia, s amikor elszakadt tőle, le kell magáról tisztogatnia azt, ami reáragadt belőle.


23.Aki nem engedi, hogy az érzéki vágyak vezessék, lélek szerint könnyedén fog repülni, mint a madár, melynek megvan a tollazata.

Thursday, September 10, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (19-20)

19.Jobban kedvére van az Úristennek az a lélek, amely lelki szárazság és szenvedés közepette aláveti magát annak, ami kötelessége, mintha e tekintetben hibázva minden dolgát lelki örömökben úszna.


20.Jobban leli kedvét Isten egy bármennyire csekély, titokban végzett jócselekedetben, melyről az illető azt óhajtja, hogy senki se tudja meg, mint ezer másban, melyeket az az óhaj kísér, hogy az emberek értesüljenek róluk. Mert aki Isten iránti legtisztább szeretetből cselekszik, nemcsak nem töri magát az után, hogy az emberek megtudják, de még csak az sem célja, hogy Isten tudja meg. Mert még ha tényleg Isten sohasem tudná meg, ő akkor is megtenné Őneki ugyanazokat a szolgálatokat, ugyanazzal a jókedvvel és tiszta szeretettel.

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (15-18)



15.Tagadd meg vágyaidat és megtalálod azt, ami után a szíved vágyódik; mit tudod te, vajon a te vágyad Isten szerinti-e?


16.Ó Istennek édes, de rosszul ismert szeretete! Aki téged megtalál, az megpihen.


17.Tekintve, hogy kétszeres keserűség követi akaratod teljesítését, ne akard azt érvényesíteni, még ha keserűségben kellene is maradnod.


18.Sokkal több illetlenség és tisztátalanság van az Isten felé törekvő lélekben, ha csak a legcsekélyebb fokban is ragaszkodik valami földi dologhoz, mint ha az elképzelhető legocsmányabb és legkellemetlenebb kísértések és lelki sötétségek gyötörnék, melyekbe azonban értelmes akarata nem akar beleegyezni. Sőt ellenkezőleg, az ember ilyenkor bátran közeledhetik Istenhez, hogy megtegye az Ő Szent Felsége akaratát, mert hiszen Ő mondotta: "Jertek hozzám valamennyien, kik fáradoztok és terhelve vagytok, s én felüdítlek titeket."


Monday, September 7, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (12-14)


12.Inkább kívánja tőled Isten akár a legcsekélyebb fokú lelkiismereti tisztaságot, mint minden egyéb dolgot, amit képes volnál megtenni.


13.Inkább akarja tőled Isten akár a legcsekélyebb fokú engedelmességet, mint mindazt a szolgálatot, amelyet Őneki tenni szándékozol.


14.Többre becsüli benned Isten, ha kész vagy az Ő szeretetéért elviselni a lelki szárazságokat és szenvedéseket, mint ha akármennyi lelki vigasztalásod, szellemi látomásod volna és bármennyit is elmélkednél.

Saturday, September 5, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (7-11)





7. Az erényes lélek mester nélkül olyan, mint az egyedül álló meggyújtott széndarab: inkább fog kihűlni, semhogy izzásba menjen át.
8. Aki egyedül lévén elesik, egyedül is marad elesetten, s kevésbé veszi lelkét, tekintve, hogy csupán önmagára bízza azt.
9. Ha nem félsz attól, hogy egyedül lévén elesel, miképpen számítasz arra, hogy egyedül tudsz majd felkelni. Mert többet tehet kettő, ha összefog, mint csupán egy.
10. Aki megterhelve esik el, nehezen fog megterhelve felkelni estéből.

11. Aki vak lévén elesik, nem fog, vak lévén, felkelni tudni; s ha mégis sikerülne is neki, helytelen irányba fog elindulni.

Friday, September 4, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (5-6)


5.Aki mester és vezető nélkül magában akar maradni, olyan lesz, mint a mezőn egyedül álló, gazdátlan fa; akármennyi gyümölcsöt teremjen is, a járókelők leszedik, úgyhogy nem érik be.


6.Az ápolt és őrzött fa, mely olyan szerencsés, hogy gazdája van, meghozza gyümölcsét arra az időre, mikor azt várják tőle.

Thursday, September 3, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei (1-4)


1.Az Úr minden időben közölte bölcsességének és szellemének kincseit a halandókkal; most azonban, amikor a gonoszság mindjobban kimutatja arculatát, még készségesebben nyilatkoztatja ki őket.

2.Ó Uram, Istenem, vajon ki kereshetne Téged tiszta és őszinte szeretettel anélkül, hogy nagy örömére és kívánságának megfelelően megtalálna, mert hiszen mindig Te mutatod meg magadat először és eléjük sietsz azoknak, akik utánad vágyakoznak.

3.Habár a jóakaratú emberek számára sima és könnyű az út, azért a haladó mégis keveset és nehezen fog haladni, hacsak nincs jó lába, bátorsága és ráadásul lelkes elszántsága.

4.Többet ér súlyos terhet viselni erős emberrel együtt, mint tehermentesnek lenni gyöngéhez kötötten. Mikor meg vagy terhelve, Istenhez vagy kötve és Ő a te erőd, mert Ő a sanyargatottakkal van. Ha tehermentes vagy, önmagadhoz vagy kötözve, aki maga vagy a gyöngeség. Mert a léleknek erénye és ereje növekszik és fokozódik a türelmesen viselt szenvedésekben.

Wednesday, September 2, 2009

Az andurjári kézirat tanácsai és elvei - Előszó


IV. -A) kézirat

TANÁCSOK ÉS A LELKI ÉLETRE VONATKOZÓ ELVEK

ELŐSZÓ

Ó én Istenem, ó én boldogságom, Te irántad való szeretetből akart az én lelkem ezekkel a Te világosságodból és szeretetedből fakadó mondásokkal is foglalkozni. Mert bizony, sajnos, én csak a nyelvemen hordom őket, míg az erényeik és cselekedeteik nincsenek meg nálam, pedig hát, Uram, ezek azok, amelyeket Te többre becsülsz, mint ha valaki csupán tudja őket és beszél róluk. De talán, ha leírom őket, más egyénekre jó hatással lesznek, úgyhogy majd előrehaladnak a Te szolgálatodban és szeretetedben, melyekben én olyan hiányos vagyok. Hadd legyen meg tehát az én lelkemnek az az öröme, hogy másokban hozza létre azt, ami őbenne nincs meg.

Szereted Te, Uram, az okosságot; szereted a világosságot; szereted a szeretetet, jobban, mint a léleknek valamennyi egyéb cselekvését.

Azért tehát ezek a mondások okosítani fogják a haladót, világítani fognak neki az úton és éleszteni fogják haladtában a szeretetét.

Maradjon tehát távol a világnak minden szónoklata; távol legyen tőlem minden szószaporítás és az emberi okosságnak száraz, gyönge és csalárd ékesszólása, mely Neked mindig visszatetszik. Mondjunk a szeretettel és gyöngédséggel telített szívnek Neked tetsző szavakat.

Távolítsuk el sok lélek elől azokat az akadályokat és csapdákat, melyekbe egyébként tudatlanságból beleesik s ennek következtében csalódik, mikor azt gondolja, hogy helyesen lép nyomába a Te édes Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, s tévesen hiszi, hogy Őhozzá hasonlítja életét, természetét és erényeit, abban a teljes lemondásban és lelki szegénységben, amelyet Ő gyakorolt. Add meg neki ezt Te, Irgalom Atyja, mert nélküled, Uram, semmit sem tehetünk.


A tökéletesség fokai (17)

17.Igyekezzék mindig inkább másoknak örömet okozni, mint önmagának, így aztán felebarátjával szemben sohasem fog érezni sem irigységet, sem tulajdonjogot. Ezt olyan dolgokra kell érteni, amelyek a tökéletességre irányulnak; mert Isten nagyon haragszik azokra, akik nem becsülik többre az Őneki tetszőket azoknál, amelyek az emberek kedvére vannak.

Tuesday, September 1, 2009

A tökéletesség fokai (14-16)



14.Bármekkora nehézségekkel és kellemtelenségekkel járjanak is hivatala és kötelmei, ne csüggedjen el az ilyen nehéz időben, mert nem lesz mindig úgy. Isten, aki próbára teszi a lelket és “nehézségeket okoz a törvényben”, nem sokkal utóbb éreztetni fogja a jót és a nyereséget.

15.Tartsa mindig észben, hogy mindaz, ami önnel történik, legyen az akár előny, akár hátrány, Istentől jön, hogy így sem az előbbi ne menjen a fejébe, sem az utóbbi el ne csüggessze.

16.Emlékezzék meg mindig arról, hogy ön nem másért jött ide, mint azért, hogy szentté legyen. Ne engedje tehát, hogy lelkén bármi is uralkodjék, ami nem vezet szentségre.