Friday, February 19, 2010

Más tanácsok és elvek (146-147)

146. Amiként az illatos fűszerek szabadon hagyva elvesztik zamatukat és erős illatukat, hasonlóképpen a lélek is elveszíti melegét és elevenségét az erénygyakorlatokban, hacsak nem marad összeszedett az egyetlen, Istenre irányuló szeretetben.
147. Nem jár sötétben az, aki Istenen kívül nem keres mást, ha mégolyan fénytelennek és szegénynek érezné is magát a saját értékelésében.

Wednesday, February 17, 2010

Más tanácsok és elvek (143-145)

143. Annyira uralkodik mind a lelki emberekben, mind a többiekben az önakarathoz való ragaszkodás és a saját tetteikben való gyönyörködés, hogy alig akad egy olyan, aki tisztára csak Istenért dolgoznék anélkül, hogy bármiképpen nézne saját érdekére, a vigasztalásra, az örömre vagy bármi másra.
144. Vannak lelkek, akik Istent Jegyesüknek és szerelmesüknek nevezik, pedig nem igazán vannak Ővele úgy, mert nem adják neki egészen oda a szívüket.
145. Hogy az ember egész boldogságát Istenben találja, ahhoz szükséges, hogy a lelkülete hajlandó legyen egyedül Ővele beérni.Mert még ha az égben is volna már a lélek, akkor sem lenne megelégedve, hacsak nem irányítaná egész akaratát Isten szeretésére. Így járunk Istennel szemben mi is, ha a szívünkben megtűrünk valami más tárgyra irányuló vonzalmat.

Tuesday, February 16, 2010

Más tanácsok és elvek (141-142)

141. Sokan vannak, akik Istennél vigasztalást és lelki örömet keresnek és kívánják, hogy Ő isteni Felsége adja meg nekik kegyelmeit és ajándékait; ellenben annál csekélyebb azoknak száma, akik kedvében igyekeznek járni és a magukéból akarnak neki valamit adni, nem törődve saját érdekükkel.
142. Vannak lelki emberek, akik nagyon előrehaladottaknak tartják magukat az erényekben, pedig kevés van közöttük, aki elérné a teljes elszántságot arra nézve, hogy mindig helyesen cselekszik; ez pedig azért van így, mert nem jut annyira, hogy egyik-másik pontban ne befolyásolná őt a világ vagy a saját természete s ne nézné azt, hogy mit szólnak hozzá mások s milyen színben tűnik majd fel a többiek szemében; egyszóval nem cselekszik tökéletesen és egyes-egyedül Krisztusért.