Más tanácsok és elvek (167-168)

167. A tisztaszívűnek minden, mind a magasztos, mind az alacsony dolog, hasznára van s még tisztábbá teszi őt, aminthogy a tisztátalan mind az egyikből, mind a másikból, a saját tisztátalansága folytán csak rosszat merít.

168. A tisztaszívű minden dologban Istenre való, örvendetes, szűzies, tiszta, szellemi, vidám és szeretet-teljes emlékeztetést talál.

Más tanácsok és elvek (165-166)

165. Az, aki a legtisztább szeretetből dolgozik Istenért, nemcsak nem törődik azzal, hogy látják-e munkáját az emberek, hanem még csak nem is azért teszi, hogy maga Isten tudjon róla. Ha tehát lehetséges volna, hogy Isten nem venne tudomást munkájáról, ő ezen tudatban sem szűnnék meg Őneki ugyanúgy szolgálni, ugyanazzal a jókedvvel és tiszta szeretettel.

166. Igen nagyon fontos dolog nagyon gyakorolni a szeretet, hogy a lélek, ha ebben egyszer eljutott a legfelsőbb fokig és a tökéletességig, ne maradjon soká ebben az életben, vagy a másikban anélkül, hogy szemlélhetné Isten arculatát.

Más tanácsok és elvek (164)

164. Ha a léleknek csak némi sejtelme volna Isten szépségéről, nemcsak egy halált fogadna szívesen azért, hogy lássa, hanem kész volna ezer kínos halált elszenvedni még azért is, hogy csak egyetlen pillanatig szemlélhesse.

Más tanácsok és elvek (161-163)

161. A szív tisztasága nem jelent kevesebbet, mint Isten szeretetét és kegyelmét, s éppen ezért mondja a mi Megváltónk a tisztaszívűeket boldogoknak, vagyis másszóval szeretőknek, mert a boldogságot nem adják kevesebbért, mint csakis szeretetért.

162. Aki Istent igazán szereti, az nem szégyenli a világ előtt azt, amit Istenért tesz, s nem is rejtegeti pironkodva, még ha tetteit az egész világ is elítélné.

163. Aki igazán szereti Istent, nyereségnek és jutalomnak tekinti, ha Istenért mindent, még önmagát is elveszíti.

Más tanácsok és elvek (158-160)

158. Az a lélek, amely Istenért igyekszik mindenről lemondani; azonnal fénybe borul és Istenhez hasonul; olyannyira, hogy olyanná lesz, mintha maga Isten volna, s meg van neki mindene, amivel maga Isten bír.

159. Az Istennel egyesült lélektől az ördög úgy fél, mint magától Istentől.

160. A szeretetben egyesült léleknek még csak önkénytelen indulatai sincsenek.

Más tanácsok és elvek (154-157)

154. Isten tökéletes szeretete nem képzelhető el Istennek és önmagunknak ismerete nélkül.

155. A tökéletes szeretetnek az a sajátsága, hogy semmit sem kíván és semmit sem tart meg magának, hanem mindent kedvesének ad. Ha tehát ez meg van az alacsony színvonalú szeretetben, mennyivel meg kell lennie az Isten irántiban?

156. Isten régi barátai csoda, ha hibáznak Isten ellen, mert felette állnak mindennek, amit megkívánhatnának.

157. Az igazi szeretet egyenlően fogadja az előnyöset és a hátrányosat, s mindkettő egyenlően szolgál örömére és hangolja jókedvre.

Más tanácsok és elvek (152-153)

152. A szeretetben haladó lélek se nem fárad, se nem fáraszt.

153. Fontolja meg ezt a végtelen bölcsességet és ezt a rejtett titkot: milyen béke, milyen szeretet és milyen csend uralkodik abban az isteni kebelben; milyen magasztos tudományt tanít ott az Úr; mik azok az anagogikus aktusok, más néven röpimák, melyek annyira lángra gyújtják a szívet.

Más tanácsok és elvek (148-151)

148. Ha valaki Isten miatt szenved, az annak a jele, hogy odaadta magát Istennek és szereti Őt.

149. Az a lélek, mely lelki szárazságok és vigasztalanságok közepette nem szűnik meg Istenre figyelni és Őneki gondosan szolgálni s amellett attól fél és az fáj neki, hogy nem teszi meg Ővele szemben amúgy igazában a kötelességét, igen kellemes áldozatot mutat be Istennek.

150. Ha a lélek Istent amúgy igazában szereti, akkor Isten igen könnyen meghallgatja ennek az Ő kedvesének kérését.

151. A szeretetben a lélek támaszt lel ellenségével, a testtel szemben, mert ahol megvan az igazi istenszeretet, oda nem hatol be az embernek önmaga és saját dolgai iránti szeretete.

Más tanácsok és elvek (146-147)

146. Amiként az illatos fűszerek szabadon hagyva elvesztik zamatukat és erős illatukat, hasonlóképpen a lélek is elveszíti melegét és elevenségét az erénygyakorlatokban, hacsak nem marad összeszedett az egyetlen, Istenre irányuló szeretetben.

147. Nem jár sötétben az, aki Istenen kívül nem keres mást, ha mégolyan fénytelennek és szegénynek érezné is magát a saját értékelésében.

Más tanácsok és elvek (143-145)

143. Annyira uralkodik mind a lelki emberekben, mind a többiekben az önakarathoz való ragaszkodás és a saját tetteikben való gyönyörködés, hogy alig akad egy olyan, aki tisztára csak Istenért dolgoznék anélkül, hogy bármiképpen nézne saját érdekére, a vigasztalásra, az örömre vagy bármi másra.

144. Vannak lelkek, akik Istent Jegyesüknek és szerelmesüknek nevezik, pedig nem igazán vannak Ővele úgy, mert nem adják neki egészen oda a szívüket.

145. Hogy az ember egész boldogságát Istenben találja, ahhoz szükséges, hogy a lelkülete hajlandó legyen egyedül Ővele beérni.Mert még ha az égben is volna már a lélek, akkor sem lenne megelégedve, hacsak nem irányítaná egész akaratát Isten szeretésére. Így járunk Istennel szemben mi is, ha a szívünkben megtűrünk valami más tárgyra irányuló vonzalmat.

Más tanácsok és elvek (141-142)

141. Sokan vannak, akik Istennél vigasztalást és lelki örömet keresnek és kívánják, hogy Ő isteni Felsége adja meg nekik kegyelmeit és ajándékait; ellenben annál csekélyebb azoknak száma, akik kedvében igyekeznek járni és a magukéból akarnak neki valamit adni, nem törődve saját érdekükkel.

142. Vannak lelki emberek, akik nagyon előrehaladottaknak tartják magukat az erényekben, pedig kevés van közöttük, aki elérné a teljes elszántságot arra nézve, hogy mindig helyesen cselekszik; ez pedig azért van így, mert nem jut annyira, hogy egyik-másik pontban ne befolyásolná őt a világ vagy a saját természete s ne nézné azt, hogy mit szólnak hozzá mások s milyen színben tűnik majd fel a többiek szemében; egyszóval nem cselekszik tökéletesen és egyes-egyedül Krisztusért.

Más tanácsok és elvek (139-140)

139. Ha az ember önmagát keresi Istenben, akkor Isten ajándékaira és vigasztalásaira áhítozik; ez pedig ellentétben van az Isten iránti tiszta szeretettel.

140. Nagy hiba inkább törekedni Isten kincseire, mint magára Istenre, az imára és lemondásra.

Más tanácsok és elvek (136-138)

136. Nagyon bosszantják Ő Szent Felségét azok, akik a szellem táplálékára áhítozva nem elégszenek meg csupán Istennel, hanem bele akarják keverni a más dolgokra irányuló vágyat és szeretetet.

137. Aki Istennel egyidőben más dolgot is akar szeretni, az kevésbé veszi Istent, mert hiszen Istennel egy mérlegre helyezi azt, ami végtelenül távol van tőle.

138. Amiként a beteg embernek nincs ereje a munkához, akként az istenszeretetben lanyha lélek is gyönge a tökéletes erények gyakorlatához.

Más tanácsok és elvek (134-135)

134. Az új és még nem tökéletes istenszeretők olyanok mint az újbor; könnyen elromlanak mindaddig, amíg le nem ülepedik bennük a tökéletlenségek seprője és be nem végződik az érzéki részben a durva örömök és szenvedélyek kiforrása.

135. A szenvedélyek addig uralkodnak a lélekben és lázonganak ellene, ameddig az akarat nem elég erős Istenben és függésben van a teremtményektől. Mert amíg ez az állapot tart, az ember könnyen örül olyan dolgoknak, melyeknek nem érdemes örülni; remél olyanokat, melyeknek semmi hasznuk; búsul olyasmi miatt, aminek talán örülnie kellene s fél olyasmitől, amitől nem érdemes félni.

Más tanácsok és elvek (129-132)

129. Ami jóság bennünk van, azt kölcsön kaptuk; az Istené; Isten eszközli és működése Istenre irányul.

130. Többet gyűjthetünk Isten kincseivel egy óra alatt, mint a mieinkkel egész életünk folyamán.

131. Bizonyos tekintetben nagyobb dolgot tesz Isten a lélekkel, mikor megtisztítja a rendetlen hajlamoktól, mint amikor a semmiből teremti. Mert a “semmi” nem áll ellen Ő Szent Felségének, míg ellenben a teremtményekre irányuló hajlam igen.

132. Istennek az a célja velünk, hogy bennünket istenekké tegyen részesedés útján, amiként ő Isten természeténél fogva. Úgy, amint a tűz is mindent tűzzé változtat.

Más tanácsok és elvek (128)

128. Fékezd nagyon a nyelvedet és a képzeletedet s irányítsd szeretetedet állandóan Istenre, akkor az isteni szellem nagyon meg fog benned melegedni. Olvassuk el gyakran ezt a pontot.

Más tanácsok és elvek (124-127)

124.Önmagunkban keresni Istent annyit tesz, mint Isten kedvéért meglenni minden vigasztalás nélkül. Hajlamosnak lenni arra, hogy mindenben a legkellemetlenebbet válasszuk mind az isteni, mind a világi dolgok terén: ez az istenszeretet.

125.Arról lehet megismerni, vajon amúgy igazában szereti-e a lélek Istent, hogy semmivel sem elégszik meg, ami kevesebb Istennél.

126.A hajzat, amelyet gyakran fésülnek, fényes és akárhányszor csak fésülni akarják, könnyen fésülhető. Hasonló képpen a lélek is mely gyakran vizsgálja gondolatait, szavait és cselekedeteit -melyek az ő hajszálai- és minden dolgát Isten iránti szeretetből végzi, nagyon fényes hajzattal fog bírni. A Jegyes majd nézi kedvesének nyakát; az el fogja őt ragadtatni; meg fogja őt sebezni kedvesének egyik szeme, vagyis a tiszta szándék, mellyel minden dolgát végzi.

127.A hajat a fej tetejétől kezdve lefelé kell fésülni, ha azt akarjuk, hogy fényes legyen; hasonlóképpen minden cselekedetünket a legmagasabbról, vagyis Isten szeretetéből kell kezdenünk, ha azt akarjuk, hogy tiszta legyen és fényes.

Más tanácsok és elvek (121-123)

2. Az isteni erények

A szeretet

121.A lélek ereje tehetségeiben, szenvedélyeiben és vágyaiban nyilvánul meg. Ha tehát a lélek mindezeket Istenre irányítja és elfordítja mindentől, ami nem Isten, akkor a lélek egész erejét Isten számára tartogatja s szereti Istent egész erejéből, úgy, amint azt maga az Úr parancsolja.

122.A szeretet olyasféle, mint valami csodaszép színes ruha, mely nem csupán a hit fehérének kölcsönöz kedvességet, szépséget és elevenséget, hanem a többi erénynek is, mert szeretet nélkül egy erény sem tetszik Istennek.

123.A szeretet nem abban nyilvánul, hogy az emberben nagy érzelmek támadnak, hanem abban, hogy mindenről lemond és szenved Kedveséért, Istenért.

Más tanácsok és elvek (120)

2. Isteni erények

Az istenfélelem

120. Még ha az embernek minden dolga jól menne is; még ha, mint mondani szokás, csak száját kellene kinyitnia, hogy minden megkapjon, azért mégis csak jobb aggódnia, mintsem örömnek engednie át magát, mert ez utóbbiban több az alkalom, hogy elfelejti Istent s nagyobb a veszély, hogy megsérti Őt.

Más tanácsok és elvek (112-119)

2. Az isteni erények

A remény

112. Ami megindítja és legyőzi Istent, az a sziklaszilárd remény. Azért is, hogy a lélek elérje a szeretetben való egyesülést, csupán csak az Istenbe vetett reménnyel kell haladnia, mert enélkül semmit sem ér el.

113. Az Istenbe vetett eleven remény olyan bátorságot ad a léleknek s oly magasra emeli az örök élet dolgaihoz, hogy ahhoz képest, amit ott remél, az egész világ olyannak tűnik fel előtte, - aminthogy valóban olyan is- mint amely teljesen száraz, fonnyadt, halott és értéktelen.

114. A remény által a lélek kivetkőzik e világ minden öltözeteiből és ruháiból s elveti azokat magától. Szíve semmihez sem tapad; nem kíván semmit abból, amije van vagy amije még lehet e világon; úgy él tovább csupán az örök élet reményébe öltözve.

115. Az eleven remény által Isten annyira a világ felé emeli az ember szívét s annyira kiszabadítja azt annak csapdáiból, hogy nemcsak nem képes őket érinteni és kívánni, hanem még csak nézni se tudja őket.

116. Keltsen magában őszinte vágyat az után, hogy Ő Szent Felsége adja meg önnek mindazt, ami még hiányzik az Ő tiszteletére és dicsőségére.

117. Viseltessél Isten iránt állandóan bizalommal; becsüld magadban és testvéreidben azt, amit Isten becsül, vagyis a szellemi kincseket.

118. Minél többet akar Isten adni, annál nagyobb vágyakat kelt, míg végre egészen kiüresülünk, hogy kincsekkel telíthessenek bennünket.

119. Annyira tetszik Istennek az a remény, amellyel a lélek folyton reá tekint anélkül, hogy másfelé fordítaná szemét, hogy -ami való igaz- annyit fog elérni, amennyit remél.