12.Inkább kívánja tőled Isten akár a legcsekélyebb fokú lelkiismereti tisztaságot, mint minden egyéb dolgot, amit képes volnál megtenni.
13.Inkább akarja tőled Isten akár a legcsekélyebb fokú engedelmességet, mint mindazt a szolgálatot, amelyet Őneki tenni szándékozol.
14.Többre becsüli benned Isten, ha kész vagy az Ő szeretetéért elviselni a lelki szárazságokat és szenvedéseket, mint ha akármennyi lelki vigasztalásod, szellemi látomásod volna és bármennyit is elmélkednél.
7. Az erényes lélek mester nélkül olyan, mint az egyedül álló meggyújtott széndarab: inkább fog kihűlni, semhogy izzásba menjen át.
5.Aki mester és vezető nélkül magában akar maradni, olyan lesz, mint a mezőn egyedül álló, gazdátlan fa; akármennyi gyümölcsöt teremjen is, a járókelők leszedik, úgyhogy nem érik be.
6.Az ápolt és őrzött fa, mely olyan szerencsés, hogy gazdája van, meghozza gyümölcsét arra az időre, mikor azt várják tőle.
1.Az Úr minden időben közölte bölcsességének és szellemének kincseit a halandókkal; most azonban, amikor a gonoszság mindjobban kimutatja arculatát, még készségesebben nyilatkoztatja ki őket.
2.Ó Uram, Istenem, vajon ki kereshetne Téged tiszta és őszinte szeretettel anélkül, hogy nagy örömére és kívánságának megfelelően megtalálna, mert hiszen mindig Te mutatod meg magadat először és eléjük sietsz azoknak, akik utánad vágyakoznak.
3.Habár a jóakaratú emberek számára sima és könnyű az út, azért a haladó mégis keveset és nehezen fog haladni, hacsak nincs jó lába, bátorsága és ráadásul lelkes elszántsága.
4.Többet ér súlyos terhet viselni erős emberrel együtt, mint tehermentesnek lenni gyöngéhez kötötten. Mikor meg vagy terhelve, Istenhez vagy kötve és Ő a te erőd, mert Ő a sanyargatottakkal van. Ha tehermentes vagy, önmagadhoz vagy kötözve, aki maga vagy a gyöngeség. Mert a léleknek erénye és ereje növekszik és fokozódik a türelmesen viselt szenvedésekben.
IV. -A) kézirat
TANÁCSOK ÉS A LELKI ÉLETRE VONATKOZÓ ELVEK
ELŐSZÓ
Ó én Istenem, ó én boldogságom, Te irántad való szeretetből akart az én lelkem ezekkel a Te világosságodból és szeretetedből fakadó mondásokkal is foglalkozni. Mert bizony, sajnos, én csak a nyelvemen hordom őket, míg az erényeik és cselekedeteik nincsenek meg nálam, pedig hát, Uram, ezek azok, amelyeket Te többre becsülsz, mint ha valaki csupán tudja őket és beszél róluk. De talán, ha leírom őket, más egyénekre jó hatással lesznek, úgyhogy majd előrehaladnak a Te szolgálatodban és szeretetedben, melyekben én olyan hiányos vagyok. Hadd legyen meg tehát az én lelkemnek az az öröme, hogy másokban hozza létre azt, ami őbenne nincs meg.
Szereted Te, Uram, az okosságot; szereted a világosságot; szereted a szeretetet, jobban, mint a léleknek valamennyi egyéb cselekvését.
Azért tehát ezek a mondások okosítani fogják a haladót, világítani fognak neki az úton és éleszteni fogják haladtában a szeretetét.
Maradjon tehát távol a világnak minden szónoklata; távol legyen tőlem minden szószaporítás és az emberi okosságnak száraz, gyönge és csalárd ékesszólása, mely Neked mindig visszatetszik. Mondjunk a szeretettel és gyöngédséggel telített szívnek Neked tetsző szavakat.
Távolítsuk el sok lélek elől azokat az akadályokat és csapdákat, melyekbe egyébként tudatlanságból beleesik s ennek következtében csalódik, mikor azt gondolja, hogy helyesen lép nyomába a Te édes Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak, s tévesen hiszi, hogy Őhozzá hasonlítja életét, természetét és erényeit, abban a teljes lemondásban és lelki szegénységben, amelyet Ő gyakorolt. Add meg neki ezt Te, Irgalom Atyja, mert nélküled, Uram, semmit sem tehetünk.
17.Igyekezzék mindig inkább másoknak örömet okozni, mint önmagának, így aztán felebarátjával szemben sohasem fog érezni sem irigységet, sem tulajdonjogot. Ezt olyan dolgokra kell érteni, amelyek a tökéletességre irányulnak; mert Isten nagyon haragszik azokra, akik nem becsülik többre az Őneki tetszőket azoknál, amelyek az emberek kedvére vannak.
14.Bármekkora nehézségekkel és kellemtelenségekkel járjanak is hivatala és kötelmei, ne csüggedjen el az ilyen nehéz időben, mert nem lesz mindig úgy. Isten, aki próbára teszi a lelket és “nehézségeket okoz a törvényben”, nem sokkal utóbb éreztetni fogja a jót és a nyereséget.
15.Tartsa mindig észben, hogy mindaz, ami önnel történik, legyen az akár előny, akár hátrány, Istentől jön, hogy így sem az előbbi ne menjen a fejébe, sem az utóbbi el ne csüggessze.
16.Emlékezzék meg mindig arról, hogy ön nem másért jött ide, mint azért, hogy szentté legyen. Ne engedje tehát, hogy lelkén bármi is uralkodjék, ami nem vezet szentségre.
