5. Rendetlen vágyak
187. Ha a lélek rendetlenül szeret valamely teremtményt, olyan alacsony színvonalra süllyed, mint amilyen az a teremtmény van, sőt bizonyos tekintetben még mélyebbre. A szeretet ugyanis nemcsak egyenlőséget hoz létre, hanem még alája is rendeli a szeretőt annak, akit szeret.
188. A szenvedélyekből és vágyakból születnek az összes erények, feltéve, hogy a szenvedélyek és vágyak rendezettek és féken vannak tartva; de ugyancsak azokból származik minden bűn, ha féktelenek.
189. Minden rendetlen vágy ötféle kárt okoz a lélekben, eltekintve attól, hogy megfosztja az Isten szellemétől. Először fárasztja, másodszor kínozza, harmadszor elsötétíti, negyedszer beszennyezi és ötödször elgyöngíti.
190. A teremtmények mindmegannyi morzsák, melyek lehullottak Isten asztaláról, s azért méltán nevezhető ebnek az, aki a teremtményeken élősködik. Az ilyenek méltán maradnak mindig éhesen, mint az ebek, mert a morzsák inkább csak növelik az étvágyat, de nam lakatnak jól.
191. Az érzéki vágyak olyanok, mint holmi nyughatatlan és elégedetlen gyermekek, akik majd ezt, majd azt kérik anyjuktól és sohasem elégesznek meg. Miként a lázbeteg sem érzi magát jól mindaddig, amíg el nem hagyja a láz, mert a szomjúsága, bármennyit iszik is, mindig nő.
