Más tanácsok és elvek (182-183)

182. Ne utasítson vissze semmi fáradságot, még ha úgy látná is, hogy képtelen megtenni. Találjon önnél mindenki szolgálatkészséget.

183. Senki sem érdemel szeretet, hacsak nem a benne levő erény miatt. Ha pedig ketten ilymódon szeretik egymást, az nagyonis az Úristen kedvére van és nagy lelki szabadsággal történik.

Más tanácsok és elvek (178-181)

178. A bölcsesség a szeretetben, a csendhallgatásban és az önmegtagadásban nyilvánul meg. Nagy bölcsesség tudni hallgatni, szenvedni, nem törődni mások beszédével és tetteivel s nem ítélgetni mások életét.

179. Ne tagadjon meg mástól olyant, amije van, még ha szüksége is volna rá.

180. Ne gondolj rosszat testvéredről, mert az ilyen gondolat megfosztja a szívet tisztaságától.

181. Ne hallgasd meg mások hibáinak tárgyalását. Ha valaki előtted panaszkodnék másra, szép alázatosan megmondhatod neki, hogy ne mondjon neked erről semmit.

Más tanácsok és elvek (174-177)

174. Minden képzelhető helyzetben, bármennyire kellemetlen legyen is, inkább kell örülnünk, mint szomorkodnunk, nehogy elveszítsük a nagyobb jót, vagyis a léleknek békéjét és nyugalmát.

175. Még ha minden összedőlne is és minden dolgunk visszafelé sülne is el, nincs célja annak, hogy búsuljunk, mert hiszen ezen búsulás által inkább rosszabbítjuk a helyzetet, mintsem javítanók.

176. Ha mindent békés egykedvűséggel viselünk el, azzal nemcsak igen sok előnyt biztosítunk a lelkünknek, hanem még jobb helyzetben is vagyunk a kellemetlenségekkel szemben, amennyiben biztosabban tudjuk a nehézségeket megítélni s könnyebben találjuk meg a megfelelő kiutat.

177. Az ég állandó és nincs változásnak alávetve. Hasonlóképpen a mennyei természetű lelkek is állandók s nem hoznak létre érzéki vágyakat vagy másvalamit, mert a maguk módja szerint hasonlók Istenhez, aki sohasem változik.

Más tanácsok és elvek (172-173)

172. A nyughatatlan és zavart lélek, amely nem gyökerezett bele az érzéki vágyak fékezésébe, mint ilyen nem képes a szellemi kincs befogadására. Mert az a csupán a mérsékelt és békességes lélekbe áramlik.

173. Igyekezzék szívét békességben megőrizni; ne engedje, hogy azt bármi világi siker kimozdítsa egyensúlyából: gondolja meg, hogy minden elmúlik.

Más tanácsok és elvek (169-171)

169. Ha őrködünk a lélek kapui, az érzékek felett, sokat megőrzünk és növeljük lelkünk nyugalmát és tisztaságát.

170. Az ember sohasem vesztené el békéjét, ha felejtené ismereteit, nem foglalkoznék gondolataival és ha, amennyiben nehézség nélkül lehet, elkerülné, hogy halljon, lásson és beszéljen másokkal.

171. Ha el vannak felejtve az összes teremtett dolgok, nincs, ami zavarja a békét, sem pedig, ami megmozgassa az érzéki vágyakat, melyek azt nyugtalanítják. Mert amint a közmondás tartja, amit a szem nem lát, a szív nem kívánja.

Más tanácsok és elvek (167-168)

167. A tisztaszívűnek minden, mind a magasztos, mind az alacsony dolog, hasznára van s még tisztábbá teszi őt, aminthogy a tisztátalan mind az egyikből, mind a másikból, a saját tisztátalansága folytán csak rosszat merít.

168. A tisztaszívű minden dologban Istenre való, örvendetes, szűzies, tiszta, szellemi, vidám és szeretet-teljes emlékeztetést talál.

Más tanácsok és elvek (165-166)

165. Az, aki a legtisztább szeretetből dolgozik Istenért, nemcsak nem törődik azzal, hogy látják-e munkáját az emberek, hanem még csak nem is azért teszi, hogy maga Isten tudjon róla. Ha tehát lehetséges volna, hogy Isten nem venne tudomást munkájáról, ő ezen tudatban sem szűnnék meg Őneki ugyanúgy szolgálni, ugyanazzal a jókedvvel és tiszta szeretettel.

166. Igen nagyon fontos dolog nagyon gyakorolni a szeretet, hogy a lélek, ha ebben egyszer eljutott a legfelsőbb fokig és a tökéletességig, ne maradjon soká ebben az életben, vagy a másikban anélkül, hogy szemlélhetné Isten arculatát.