Ha meg akarod találni lelked békességét és örömét s amúgy igazában akarsz szolgálni Istennek, ne elégedjél meg azzal, hogy egyszer már mindent elhagytál, mert hiszen könnyen lehetséges, hogy újra meg vagy rakva bilincsekkel, jobban, mint annakelőtte. Hagyd el tehát ezeket a többi dolgokat is, melyek megmaradtak neked és szorítkozzál arra az egyetlenegyre, mely minden egyebet magába foglal, tudniillik a szent magányra, mely imával és lelki olvasmánnyal párosul. Maradj állhatatosan benne, megfeledkezve minden egyébről. Mert hacsak nem kötelességed velük foglalkozni, kedvesebb dolgot cselekszel Isten előtt, mikor önmagadat őrzöd és tökéletesíted, mint ha valamennyit megszereznéd. Hiszen “mit használ az embernek, ha megnyeri az egész világot, lelkének pedig kárát vallja”.
No comments:
Post a Comment