(189. Minden rendetlen vágy ötféle kárt okoz a lélekben, eltekintve attól, hogy megfosztja az Isten szellemétől. Először fárasztja, másodszor kínozza, harmadszor elsötétíti, negyedszer beszennyezi és ötödször elgyöngíti.)
Elhomályosítják
194. Amint a gőzök elhomályosítják a levegőt és nem engedik, hogy a nap süssön, hasonlóképpen a lélek is, ha egyszer vágyainak uralma alá jut, értelmét tekintve el van sötétítve, s nem engedi, hogy akár a természetes észnek, akár Isten természetfeletti bölcsességének napja rásüssön és fényesre világosítsa.
195. Aki vágyaival táplálkozik, olyan, mint a lepke vagy a hal erős fény közelében: ezekre az a fényforrás úgy hat, mintha sötétség volna, s a hal nem veszi észre a veszedelmet, mely őt a halászok részéről fenyegeti.
196. Ó, ki tudná azt megmondani, mennyire képtelen a vágyak terhe alatt nyögő lélek az isteni dolgokat olyanoknak látni, amilyenek! Mert ameddig az hályog és homály rajta van az ítélőképesség szemén, mást nem lát, mint ködöt, egyszer ilyen, máskor olyan színűt. Így történik azután, hogy az isteni dolgokat nem istenieknek nézi, azokat pedig, melyeknek semmi közük Istenhez, istenieknek.
No comments:
Post a Comment