II.
A TÖKÉLETESSÉG ELNYERÉSÉRE VONATKOZÓ NÉGY TANÁCS
JÉZUS
Kevés szóval igen sokat kért tőlem Kedvességed, úgyhogy ahhoz sok időre és sok papirosra volna szükség. Mivel pedig mindezekben hiányt szenvedek, arra fogok szorítkozni, hogy csupán néhány pontot és tanácsot írok le, de olyanokat, amelyek sokat foglalnak magukban, úgyhogy tökéletes megtartásuk igen nagy tökéletességre segíti a lelket. Ha tehát valaki buzgó szerzetes akar lenni; ha teljesíteni akarja Istennek fogadott állásának kötelmeit; ha haladni óhajt az erényekben és élvezni kívánja a Szentlélek adta vigasztalásokat és édességeket, akkor jegyezze meg, hogy mindez csupán a következő négy tanácsnak megtartása által lesz számára lehetségessé. Ez a négy tanács pedig így hangzik:
1.Lemondás. 2.Önmegtagadás. 3.Erénygyakorlat és 4.Lelki-testi magány.
Az első tanács.
Hogy gyakorlatba vihesse át az első tanácsot, mely a lemondásra vonatkozik, szükséges, hogy úgy éljen a zárdában, mintha abban senki más nem élne. Következőleg sohase avatkozzék, akár szóval, akár gondolattal, sem az egész testületnek, sem az egyeseknek a dolgaiba. Ne akarja észrevenni sem jó, sem rossz oldalaikat, sem körülményeiket, még ha össze is dőlne a világ. Ne akarjon bárkit is figyelmeztetni, magát bármibe is beleártani, hogy ilymódon megőrizhesse lelkének nyugalmát. Tartsa észben Lót feleségének esetét, aki mivel hátrafordult, hogy megnézze a pusztulóknak vergődését és zajongását, kemény kősziklává (így) változott. Ezt nagyon behatóan kell megfontolnia, mert ezáltal igen sok bűntől és tökéletlenségtől szabadul meg, megőrzi lelkének összeszedettségét és nyugalmát, s nagyon előrehalad úgy Isten, mint az emberek előtt. Ezt tehát állandóan szem előtt kell tartani, mert rendkívül fontos, olyannyira, hogy sok szerzetesnél, aki ezt elhanyagolja, nemcsak az általa gyakorolt többi erény és szerzetesi fegyelem nem ragyogott, hanem ellenkezőleg mindig visszafelé, rosszból rosszabbá fejlődött.
No comments:
Post a Comment